Utoljára 1932-ben pusztított ekkora horderejű földmozgás Nepálban, mint a 2015. április 25-i Richter-skála szerinti 7,9 erősségű földrengés. A Nepáli földrengés okozta károkat egy- illetve tízmilliárd dollár közé becsülik.
A katasztrófa az ország gazdasági helyzetét is súlyosan hátráltatja, hiszen az autópályák és más utak is károsodtak. A vízierőművek állapota még nem ismert, ez pedig azért nagyon fontos, mert nagy szerepük van az ország elektromos ellátásában is.
A Nepáli földrengés káros hatásait az ipar és a turizmus is elszenvedte, ami a legtöbb munkát biztosította a helyieknek. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Nepál a világ 145. legszegényebb országa Laosz, Kongó és Banglades mögött. A Nepáli földrengés a fővárosban idézte elő a legnagyobb károkat, mivel a földmozgás epicentruma Katmandu mellett található.
Az egymásra épített házak, a nem földrengés-biztos építkezési stílus egy közepes erejű földmozgás esetén is nagy veszélyt jelentettek volna, de a 7,9 erősségű Nepáli földrengés a földdel tette egyenlővé ezen épületeket.